Készleteznéd az ámításokat. És az
ámítások kiismernének. Adnád alább.
Visszaszokna rád minden ígéret

Ott áll középen, mint az oltár,
a foglya vagy, a foglya voltál,
tanulsz fölötte, rajta étek,
anyád teríti az ebédet

halhatatlan életeddel
mindennap felköszöntesz

Tudod, én már nem is bánnám,
ha csontjaim, szöveteim mögött
manipulálna a génsebészet

csillagböglyök az éjszaka testén
nyugtalan
forgolódik
fekete ponyva mögött
Párkák játszanak kiszámolósdit

Egy élet tagadó
kettőbe hasadó
három szék Erdélye
négy lovam szeszélye

Köszönöm

Éjlepte csodáidat köszönöm
Gyermek arcokban mosolyod tükrét

Virágtalan s mostoha a sors

mint gyöngyöt rejtő kagyló
antikváriumok homokfövenyébe süppedt
könyveid maguktól felnyílnak
hogy a belőlük áramló fény
betöltse az eljövendő napokat