A portásfülke alig egy négyzetméternyi volt. Costi bá’ íróasztalnak becézte azt a nagyobbacska ládát, amire könyökével támaszkodott egy hokedlin ülve. Elég nehezen tartotta a fejét, de titokban folyamatosan táplálta magát otthonról vitt, jóféle kisüstivel. Tudta, ha netán észrevennék, hogy elaludt, búcsút mondhat egyenruhájának, a pisztolytáskának, önvédelmi, helyesebben objektumvédelmi fegyvernek és  köztudottan nyugdíjas állásának is. Tovább →