abszurd
a fasorban gesztenye gránátok hullanak
vaktában lődöznek a sorozatvető ágak
telitalálat éri a gyanútlan rigót még egyet
rikolt fusson akinek kedves az élete Tovább
dióverő ősz
őszi szél tombol
dióverő bot henyél Tovább
Nem így indult
a percek percek maradnak
mi sorsot tapasztunk belőlük
kiköltött életünk etetjük-itatjuk
s mikor röpképes elengedjük Tovább
csikorgások
elszórja sóhajod a város mint postás
a téves címzésű képeslapot amin a táj
magasról tesz a tájképre Tovább
Életút
Borom érleltem, és csak ócska lőre,
sütöttem kenyeret, bodag lett belőle Tovább
Tóparti töprengő
Szél macerálja a vizet,
a taraj habosan liheg, Tovább
Sínen ez igazság
Hideg van. Egy illető a jeges sínen nyugtatja fejét. Az emberek jönnek, mennek, mígnem egy rendőr, a hozzá legközelebb állóra ordít. Tovább
Gonoszkodom (átírás)
Meg nem nevezett szerző – Átírás
Terrorista csendek Tovább
Zsoltáros éj – Anyámért
Vak álomba hullt a rét, becsukta szemét
minden gyógyfűvirág. Percek pulzusát
kereste az éj. Telt tőgyű felleg húzott
a látóhatár felé Tovább