“apátlan lettem, de szabad” (Háy János)

korán kel vasárnap is a nyelve alig
forog és a hangja mintha egy rummal
teli hordó aljáról bugyborogna elő
ragacsos szürke a reggel Tovább →

előtted mindig ott megy a majd gondolta
az asszony ahogy a férfi hátát nézte
amaz nem vette észre csak érezte azt
az ést ami folyton közöttük lebegett Tovább →

ahányan vagyunk
annyifele dőlünk úgy is Tovább →