világgá kiáltja magát a város.
érthetetlen beszédében szóközök,
amikből jelenések kelnek életre:
Lu Hung versét írják az űr körkörös
áramlásában a vándorcsillagok. Tovább →

hegedűhang cérnaszálán
királylány egyensúlyozik
szája szélén hegesztett szavak
fogai albínó denevérek Tovább →

pont nélkül maradnak a súlyos
mondatok a vágyakozás vermeit
beszövi a fű a fegyelem kimerül
a távollét próbája életveszélyes Tovább →

gurigázom az idő üveggolyójával
a színek összefolynak
megkövült vulkáni hamuvá áll össze a világ Tovább →

mezőn futni
papírsárkányt eregetni
figyelni
emelkedik vagy süllyed Tovább →

1. függvények

úgy fogadsz el ahogy tavasszal a táj
a zöld színt szemedből a nyári égbolt
nyílik rám Tovább →

öregjeink szerte az országban
a sportfogadási irodákban Tovább →

minden halál az életre tanít motyogja
ébredés előtt még az álom karjaiban Tovább →