kerüli a tükröt
amióta meglátta magát Tovább →

A sejtjeim a csillagok,
s úgy lélegzem, hogy múlt vagyok Tovább →

ne kérdezd kinek mit mondanék
egy nagy verset már írtak erről Tovább →

Fehéren feketét,
feketén fehéret,
másokért nyújtózom,
magamig se érek Tovább →

“Bíztunk a szavakban, mert másban nem bízhattunk.”  (Szántó T. Gábor) Tovább →

Este

alkony párolog a földből

nézzétek

nézzétek

csillagokat lobbantanak

szárnyas lámpagyújtók

a kései sirályok gémek

már éjszaka párolog a földből

látjátok

látjátok

harmatot sír a kert és a szél

csörgőként megrázza a mákot

Tovább →

hová viszel anya mit keresek
ebben az alagútban mitől
ilyen nyirkos a fala és hol
van a kijárata Tovább →