a város fölött színes hőlégballonok
húzzák feszesre a szelet. jól látható
a megtisztult térben a hallgatag ember Tovább →

1) A csillagok, mint
az emberek, perszeidák,
hulló porszemek. Tovább →

bárhová nézek
mintha kőerdő közepében
porló ágak repedt ölelések
a tükröt salétrom hímezi Tovább →

“Nagy csönd a csönd.” Úgy bújok el benne,
mint egy szkafanderben, amikor magamra
maradok, és egyik pillanatról a másikra
üres lesz körülöttem a világ Tovább →

amit érzünk és gondolunk
elpancsúrozott létidőrészünkről
Rákosi 1956 Kádár Tovább →

A távolság mozsarában csenddé porlik
a harangszó. Belső tornyod is néma.
Fejre állított tornyokból csókák hullanak Tovább →

porszénfekete éj. szitaszitapéntek.
egyszer felvirrad a nyugalomnap,
amikor nem élezik magukat
tovább a fiókban a kések Tovább →

meleg az este
a lusta hold mosolyog Tovább →

a rét mögött ahol
összeér a föld s az ég
libasorban bandukolnak
vándor jegenyék

Mi történik a nyilvántartásba vett akármi-
ségünkkel vagy éppenséggel semmiségünk-
kel? Meddig tárolják adatainkat különféle
elektronikus kütyük? Mikor évülnek el Tovább →