Erdő rajzlapján
rügyceruzák színezik
zöldre a fákat. Tovább →

emlékek hallgatag kövei fekszenek
a fagyos úton, magában játszó gyermek
ide-oda szökdécsel a szél Tovább →

Megint ez a ház. Csak most
értem ide. A csend már belevéste
az árnyékokat a tájba Tovább →

álmatlan az éjszaka
a repülők holdkóros medvék
a hűtő félóránként felriad
levegő után kapkod a vízcsap Tovább →

olyannak látja a világot, amilyennek
lennie kellene. így érvényét vesztik
az eljövendő századok fenyegetései,
és lemondhatnak a világvége-hisztériák
szervezői. Tovább →

“A mezők zöldebbek, ha kimondjuk,
hogy zöldek, mint a valóságban.”*

olvad a hó már
csak idebent havazik
mire felébredek fehér
porréteg borít mindent Tovább →

tenyereden áthullanak a levelek
mindenségtéglából házad épült
fénylenek rajta csillagcserepek Tovább →

Az erdőnket reggelre annektálta a fagy.
Mínusz tíz fok, bakancsropogtató hó,
csikorgó csend Tovább →

Tovább →