Menetiránynak háttal ülök
a huszonkettes buszon Tovább →

nincs évszak mely megzabolázna
lelkemben sasok fészkei
de apróbb madarak is csicseregnek Tovább →

Fű kell a földnek, hogy elmesélhesse
álmait a szélnek. A parton öregségszagú
jegenyék. Szűk gyászruhájukban károgás
fészkel. Az önfeláldozás diadalára vár a táj. Tovább →

Csipet öröm csak. Apró morzsalékok. Tovább →

birtokba vette a ma a tegnap nevét
a jelzők kifordították bőréből a szerelmet
jövevényszavak vesztegették meg a hangokat Tovább →

Isten nézegette az Időt és a Teret,
majd galaktikákból kerekeket szerelt rájuk Tovább →

kifeszíti a kert az éjszaka vak-
keretes vásznát dermedt szíved
fölött a homlok mögött gondolat
dereng Tovább →