Eső szöszölt. Nem mozdult semmi más,
csak dallamozott a harmonikás,
és valami így olyan nagyra nőtt,
mint jókedvünk a háborúk előtt.
Fene se tudta, hogy egy nagy rakás
dallam szöszöl, meg van valami más,
mi hangszerére simogat redőt
az esőcsöppös ritmusok előtt.
Nagy mese volt, amolyan sok csodás,
mint billentyűin a harmonikás,
akit az eső húrjaiba szőtt
az ölbe kapott dallamok előtt.
‘Ölbe kapott a dallam’, Mitykám. Ölellek: Madárlány
amolyan sok csodás…
Üdv, Barátom.