előtted mindig ott megy a majd gondolta
az asszony ahogy a férfi hátát nézte
amaz nem vette észre csak érezte azt
az ést ami folyton közöttük lebegett
leszegett fejjel keresett valami kiutat
a változás felé az anyaföld biztonsága
felé eltúlozva a nehézkedés sziklaszilárd
törvényét és olyan részleteket amikre
egyébként fel sem figyelt az ember csak
arra hogy a vers már nem volt fény és
a fény nem muzsikált világtalanoknak
írt kottát tapogattak a napok némán
nézte az asszonyt és mintha látott volna
közöttük lebegni egy mindent elvágó kést
amaz észre sem vette némán gyalogolt
az embere után akinek ő nem volt más
csak egy majd a szavak katalógusában