fájdalom nyelvén beszél a táj. a Tó arcára
jeges eső vés hangulatjelet. magzatpózban
fekvő fény. fosszíliába zárt napok. a semmi
idegesítő szinkópája. minden nyom a múltidő
felé vezet. hibernált emlék. egyfelvonásos
szerelmi dráma. az égbolt plazmatévéjén isten
kimetszi a királyfi fából faragott szívét.
gödrökbe fut a közös út.
tócsák száján fekete rúzs a sár.
2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Dráma VERSben elbeszélve.
Tulajdonképpen nem is igazán (és kizárólag) szerelmi dráma… de Te úgyis tudod, Tibor. 🙂