SZISZegő
Szilágyi Domokos emlékére
és térdre rogyott
kezein a gúzs táncra perdült
ropta a sorokat
a botos folklór hangjai a fidulán
és addig rúgtam a mennyezetet
míg a stukatúr betemetett
eggyel több vala a húr
s eggyel több az akkord
mint sarokba szorított sebzett
a sokat vesztett
rótta a szót
s a gyötrelem felette
széttárta karját tehetetlen
ölelni tárta
feszített szenvedéssel
és rávérezte cseppenként kínjait
az oltári csengettyűkre
te isten embere
a krágli hamis
a bugyrodat tárd ki
és kitárta csendben
nincs egyebem
ím lássátok az élet martalékait
ezek maradtak
bugyrom tartalékai
levéltárak hányadéka
nincs egyebem
kínok közt fetreng minden
volt szavam
és nyöszörögnek
tömjén fellegek alatt
nincs egyebem
csörtet a királyi vad
én vagyok az áldozat
mellemből kiüvölt a kárhozat
szurok fekete nyavalya
pupillámra izzított billog
a leplezett titok
leplezetlen
szisz-eg
szisz-egek
óh egek
gatyáinak nagy voltáról
szóltak akkor is az énekek
és a lepkekönnyű tornyokban
súlyosan zúgtak a harangok
csigalépcsőkön szédültek alá
az öblös hangok
sarokba szorított sebzettek
és a haranglábak tövében
fennakadva a vergődő kötélen
rúgtak még egy utolsót
utószót
a félrevert harangok
meneteltek
hegynek fel
hat láb mély a tekintély
s beleszédültek
tompa koppanással
mint sorban álló rögök
a ravatalnyi égből
mi megmaradt
a koporsóba mellé
a megzengett gatyáit tették
a rengeteg virág lám léket vágott
az égen
és a házsongárdra zúdult
a sírhalmok között is a legszentebb
oltári szentséggel telt házra
hol test és vér
testem és vérem
imádom minden szavad
áldassék a föld mely befogad
kettős önmagunkkal
Köszönöm, hogy a formára alakítást megcsináltad, Vincze 🙂
néhány szót tisztázni szeretnék: fidula, krágli…
nagyon szeretem, ahogy játszol a szavakkal: “szisz-egek”… csodás ez a “ravatalnyi ég”… Szeretettel: Mari
Nos a HAMIS KRÁGLI a díjlovaglásban használt kifejezés:
“A nyak pozíciója, melyben a nyak kb. elülső harmadában túlzott a hosszanti hajlítás.
Ezáltal a nyak túlzottan lehajlik, a tarkó már nem a test legmagasabb pontja és a nyak felső vonala nem egyenletes, nem formál finom ívet, hanem gyakran megtört.”
A FIDULA pedig a középkori Európa vonós hangszere.Kielégítőek a válaszok? 🙂
Mit szólnátok egy kis segítséghez?
Hol is kezdhetném?
A legjobb, ha pontokba foglalom nektek:
-SZISZ, Szilágyi Domokos írói álneve.
-Szilágyi Domokos Nagysomkúton, Erdélyben született 1938-ban és Kolozsváron
temették el a Házsongárd-i temetőben, 1976-ban.
-Pilinszky Jánossal egy lapon említhető költőnk
-A Bájoló című kötetében jelent meg a Gatyáimnak nagy voltáról című verse 1957-ben
GATYÁIMNAK NAGY VOLTÁRÓL
I. Előhang
Nem éneklek ölő csatákat,
kemény vitézek vére hulltát,
gyors ceruzámnak büszke témát
nem a harcokkal tele múlt ád,
nem dallok győzedelmi mámort,
mikor száz trombita riad -:
rekedt hangon és kis mosollyal
megzengem a gatyáimat.
Urak, hölgyek, cigánylegények,
lélegzetetek el ne álljon,
legyetek elnézőek, hogyha
átlépek száz illemszabályon,
púderes-füstös képetekre
üljön figyelmes áhítat -:
mert azértis, és csakazértis
megzengem a gatyáimat.
A gatyáimnak nagy voltáról
– mint mondám fönnébb – szól az ének,
urak, hölgyek, cigánylegények!
És illő, hogy késő koroknak
mentse meg őket ez irat,
amelyben hallgató füleknek
megzengem a gatyáimat.
II. Keserves ének eme gatyákról
Nos, vegyem föl most e gatyákat
– Száruk puha bársonya föd be -;
ezekben úgy néz ki az ember,
amikor megy, mint hogyha jönne.
A kerületük meghaladja
hosszúságban a Lánchidat –
hát mondjátok: nem érdemes, hogy
megzengjem a gatyáimat?
És értékesek e gatyák,
nem mondhatnám, hogy másra vágynék:
a boldog kort őrzik, midőn
egy gatyában járt a család még,
s ez a gatya hordozott holtig
sok ősapát, apát, fiat –
s így történelmi keccsel bír, ha
megzengem a gatyáimat.
Most egyedül lakom gatyáim,
s más gatyákban lakik családom;
így hát, ha sétálni kívánok,
tágas, bő téreit bejárom,
bár félek, hogy egy zegzugában
megtámad egy királyi vad,
s nem engedi befejeznem, hogy
megzengjem a gatyáimat.
Ajánlás
Fönség, gatyák sorsát megíró,
áldó kezed rólam ne vedd el;
add, hogy a harcos kritikus-had
béküljön meg e versezettel,
s intézd el, hogy – ha majd e földről
a parancs máshová hívat -:
tegyék a koporsómba mellém
a megzengett gatyáimat.
(1957)
-Szilágyi Domokos önmaga fölött hozott ítéletet 1976-ban
A rendszer áldozata volt
-Az Anyaország részéről Nagy László búcsuztatta
Nagy László … kereken öt hónap múlva, november 2-án (1976) kapja a hírt, hogy Szilágyi Domokos öngyilkos lett. “Inzulint fecskendezett be magának, egy üveg konyak mellett várta a halált a hegyoldalban, közben nézte a várost” (november 7). A temetés időpontját (november hatodika, szombat) Csoóri Sándor tudatja Nagy Lászlóval. Másnap a költő szűkebb baráti körében (Csoóri Sándor és Kósa Ferenc révén) közismertté válik az is, hogy a Magyar Írószövetség az anyaország részéről még csak nem is költőt, hanem egy “nem jelentős” itthoni prózaírót akar Szilágyi Domokos hivatalos eltemetőjeként a magyar irodalmi élet nevében kiküldeni Erdélybe (november 3). Nagy László ekkor határozza el, hogy ő maga megy el Kolozsvárra, hogy teljes emberi és művészi súlyával az igazi Magyarország nevében mondjon gyászbeszédet. S ekkor kezdődik el a Szilágyi Domokos halála körüli gyalázatos huzavona, amelyben tisztán mutatkozik meg a Kádár-kori kultúrpolitika felemás, álságos, részben a román nacionalizmust takargató magatartása és elvi szembenállása a magyar nyelvű nemzetiségi irodalommal. Az írószövetség akkori főtitkára, Nagy László naplójának emlékei szerint, nem akar ugyanis beleegyezni abba, hogy a háromszoros József Attila-díjas (1950, 1953, 1955), Kossuth-díjas (1966), Radnóti-díjas (1973), a bolgár PEN Club díjával (1959) és a strugai nemzetközi költőfesztivál aranykoszorújával (1968), valamint a nemzetközi Botev-díjjal (1976. szeptember) kitüntetett iszkázi költő mondja a búcsúbeszédet. Nagy László naplójából szó szerint idézve: “S(ándor) a szobámból telefonált, miután elvállaltam, hogy utazom Kolozsvárra búcsúztatót mondani. Dobozy nem akart beleegyezni. »Kilépek a szövetségből!« – S(ándor) kiáltotta neki. Fél óra múlva Dobozy jelentkezett: rendben, megbeszélte a főnökkel” (november 3).
-Szilágyi Domokos tragédiáját a Securitate jelentette. Beszervezték és jelentéseket kellet írogasson
-Fia KOBAK a bukaresti 1977-es földrengésben halt meg
-Felesége, Hervay Gizella írónő idővel ugyan csak önkezével vetett véget az életének.
-Rendszerek és áldozatok
Azok a GATYÁK nagyon jó helyen vannak
Minden tiszteletem az ÍRÓjé, aki mindezek mellett még maradandót tudott alkotni.
Most is, itt is gratulálok, kedves Vincze!
Kedves Tibor … köszönöm, hogy benéztél!
Szilágyi Domokos születésnapján felszínre hozom néhány órára ezt a versemet is. Emlékezzünk és olvassunk el ma is egy verset szisz-től … Én Az ünnep című versét választom.
Szilágyi Domokos
Az ünnep
Éjszaka kezdődik az ünnep
éjszaka, hogy látni lehessen a napfelkeltét,
hogy látni kelljen az ünnepi nap keltét,
ha a hajnal, az úgynevezett rózsaujjú,
rózsaujjával beinti
kétezer, tízezer, ötvenezer, tudom is én, hány
év álmait; az lesz a napkelte!
éjszaka kezdődik, hogy véget érjen az éjszaka,
legyen világosság valóban,
mert szeretjük a világosságot, ha van,
szeretjük látni, szeretjük látni,
egyszóval szeretjük,
így kezdődik az ünnep.