hogy aludtál
kaptál már teát
hoztam tiszta hálóinget
majd én megetetlek
most gyere ülj fel
megfésüllek segítek várj
így ni na tessék milyen
csinos kis copfod lett
kötöttem bele masnit is
nézd csak itt a joghurt
ízleni fog kevertem bele
fehérjeport is a főorvos
ajánlotta nyeld csak le
persze megvárom
hát ez szépen elfogyott
nem baj ha bemegy
engedd csak ki nyugodtan
örülni kell hogy már
nem felül jön ki
a pelenkát majd én kicserélem
ne aggódj ha nem tudlak
megemelni hívom a nővért
ő megtart én meg letöröllek
de amilyen könnyű vagy látod
egyedül is elbírok veled így ni
majd hozunk még be papírt
és törlőkendőt hol az a kenőcs
itt van nézd megtaláltam
a testápolót is amit anyuval
beküldtem milyen száraz a
bőröd kenek az arcodra is
legyél szép mire az fiúk jönnek
látszik rajtad hogy infúziót kapsz
végre van egy kis színed
nem hallod rendesen amit mondok
tudom nem baj nem kell mindenáron
beszélgetni maradok még persze
dehogy sietek fogom a kezed
ez most a legfontosabb mozdulatom
ma még nem írtam egy sort sem
aludj csak nincs az a vers ami
ezzel a csönddel felér
*
A külső liftajtót az épület hátsó
részén éjszakára is nyitva hagyják.
Kapuzárás után is beosonhatok
hozzád. A nővérek hálásak. Nem
nekik kell lekapcsolniuk fölötted
a Napot. A főnénik kora lejárt.
- április 10.
(A kép forrása: https://www.pinterest.com/dsfaec/hyman-bloom/)
Elnémultam… és újra följajdult bennem, amikor Anyácskám…
Ő az én Nagymamácskám…
Ahogy Mari…
szép a NAPod
világít-melegít