17.
a világ tele van sebekkel
az aljasságnak nincsenek határai
szemétbenyelsz
csörömpölő vulkánok elhangolt
aknamezők Szentandrássyval
hontalanokkal és Kármen Margarétával
zsiletttüskés hurkolt drótfallobby
föl kéne a bársonyos székeket gyújtani
akkora már a pusztulás
farmerkenyérmorzsák
privát büdöstojás
a nav elveszi maradék eszed
negyven fokos melegben
gyűrött inged mellkasodra fagy
25 eurocent egy ócska kávé
Hoztam a verset, ami rád írtam 🙂
http://feherilles.blogspot.hu/2015/05/pethes-maria-legyel-veszelyes-budi.html
“csörömpölő vulkánok elhangolt
aknamezők”: remek kép (hang?)!
Egyébiránt ki a franc az a Kármen Margaréta (meg Szentandrássy – bár őt tudom, de mégis)?
Merész és aktuális, remélem (valószínűleg hiába), elmúlik!
Szíven-ütő verssorok, mélyen érintőek, és sajnos, hitelesek… Szeretettel: Vali