adjatok rám gyolcsgatyát
hetyke kéket
és oldjatok pálinkámba
        kancalépet
addig oldjátok míg van
        e ménes
teli vérem
s-hagy-a (z) arab
nem hócipőm a lefetyelő
teli véle
észt kergető koponyákkal

        hess minden félszem
ha remeg a gatyám a gyolcs
        a hetyke kékem
tűzoltó hajkurász jelöltet
az önön gyilkolásra
        kurva magasban
        sas nézőben mind a kettő
nyelvelnének alant rájuk az oroszlánok
ha lenne mivel lefetyelni
        farral
        farokkal
állnak a pillérnek

s az akkreditált nyelvelők
        nem ők a nyelvetlen őrök
látnak is már némi fényt
odaát az alagút végén
        ég
vagy tán csak pislákol
        faroknyi ráció
lógatták ott vígan
lábukat is a honfoglalók sorban
        frankó ősmagyar a néró
adjatok rám gyolcsgatyát
hetyke kéket
vagy bújtassatok át egy hatalmas
        frászkarikán
gyógyulnék ki mihamarabb
minden nyavalyám-ból ha
csípéstől viszket a seggem
        hé te sem
        értesz tán engem
a rakpart most itt
        ez az alsó tele
sodronyhurkok
kampós botok s vadászik az uszadékra
        tökfilkók serege
        ál stüszi vadász büszkén
áll a magyar és nem mint szálfa
        nesze neked
        talpnyaló görnyedésben
a bukó nap keletre öklendezi
a pillérektől fosztott
csarnokokat
        és jön az ár hömpölyög ám
hátha kifogjuk bazi nagy
hordalékát

és fejébe húzhatja pörge kalapját
        a magyar
        büszkén

2008.04.25.