Hangolódó

Egy régi magnószalagon,
az apám hangját hallgatom,
megnyugtató, hogy visszaszól
a tonnás harminc év alól.

A tónust, ritmust rá hagyom,
s míg hullámzok a dallamon,
kifut belőlem az erő,
s az irdatlan rés egybenő.

Kategóriák: Vers.

Egy hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    “s az irdatlan rés egybenő”

    Tapinthatóvá tetted a tapinthatatlant, Barátom.

Vélemény, hozzászólás?