jelöltem utat és köveztem
majd jártam más nyomon
ültettem fát melyből keresztem
ácsolni én fogom
ha volt is szárnyat nem csatoltam
hiába várt a Nap és várt a tenger
gyáva voltam kórusban hallgatag
futók közt lassú és gyönge hősnek
hiába óvott pajzs s a csók
nekem a ribizlinyom lőtt seb
s a pipacs máglya volt

*

amit estére megépítek
reggelre nem omlik össze
így magánKálváriámon
mind magasabbra mászom
s elbukva-megpihenve
mint most is
nézem a csillagböglyös eget
mely nyugtalan forgolódik
a hegy mögött már dereng
izzó köszörűn Párkák
élezik ollóik

*

csupasz vagyok mint
termése-fosztott diófa
lépteim gaz kapkodja el
felhő szorít a porba

homlokom rozsdás vaslemez
szememen hályog
ereimben vérröglovakon
vágtatnak fekete huszárok