szavakba szeretek bele olyanokba
mint a napvitorla a foggyökérhártya
vagy a gyöngyköles mikor mit vet elém
a hétköznapok rulettkereke vagy az eke
amivel a valóság talaját barázdákba
tördelem ökör helyett magamat fogva
be nap mint nap a járomba nézzétek
most is hogy ijesztgetem itt a madarakat
nehogy kicsipegessék nekem a szövegből
a legszebb szavakat a fejemen napvitorla
a számban gyöngyköles már csak a foggyökérhártyának
kell megkeresni a helyét és elmondhatom
hogy ma is megúsztam a háborút
Nagyon örülök, hogy az alkoTÓházban is olvasható ez a versed, Anikó. köszönöm, hogy elhoztad.
Sajátos, érdekes “szómágiádat” élvezettel olvatam, kedves Anikó, még úgy is, hogy bennem a foggyökérhártya meglehetősen kellemetlen képzeteket kelt.
Az olvasók meg az általad megszeretett szavakba… 🙂