Nem zizzen papír, a toll hever,
kórót nevel a virágcserép,
s a veréb már-már háziszárnyas,
hisz árnyas kertedben csivitel.
Limitálsz: szárnyam visszametszed,
s a legszebb versem a szívedben
szárad el.
Francba vel
ed!
4 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
REMEK!
Köszönöm, Tibor! Mindazonáltal szójáték, persze nem könnyű, csak ha beugrik…
Legszebb versed nevében protestálok, Laci! nem szárad az a múzsa szívé(be)n, már rég befogadták Olvasóid 🙂
Drága Mari! Tudom, hogy melyikre gondolsz (és köszönöm), ám jó lenne, ha tudnék még jobbat!