Még homályosan látsz, önfegyelmet erőltetsz, szép, hosszú szempilláiddal feded el gyönyörű szemeid. Mindenhonnan kivágyik a fájdalom Tovább
alkoTÓ archívuma: Boér Péter Pál
Pumaho – Mariana Marin
Már nem vagyok hajlandó a valóság arcába nézni.
Csak ezt a verset cipelem karomban Tovább
Befejezetlen háromszög
Süvölt a szél, a kéményekből kihúzza a meleget. Lángol a fa, percek múlva parázs, aztán hamu lesz, majd azt is csak ómagyarul tudja kimondani. Tovább
Hát eljöttél?
Hetek óta hangtalanul feküdt, a veszedelmek kezdete előtt kinézett legmegfelelőbb rejteken, a hegyoldalon egy pincében. Tovább
Egy lépés előre, kettő hátra
Egyszer régen, akaratán kívül valami hozzáláncolta a ma már számára szinte teljesen idegen faluhoz. Tovább
A lovakat belövik ugye?
– Patatata, maga hány éves?
– Úgy tudom, huszonkettő. Valahová bevésték a patkóm szegletébe is. Tovább
Maga engem összezavar!
Bátai Tibor, Összezavar, kimerít (sikerült megúszni) című versére Tovább
Ott lógott előtte…
Úgy nézett ki, hogy kezében hosszú pengéjű kenyérvágókéssel átgondolt szándékkal lép a terembe. Felkapcsolta a villanyt, be sem akarta csukni maga mögött az ajtót, de akkor szembesült a látvánnyal. Tovább
A nagy virulás előtt
Lenn sárga tenger, felül ágak-bogak kopaszodó gyöngyei. Hold világít és dagerrotípiát készít egy-egy hullócsillagról. Tovább
Fától fáig
A három barát beérkezett a korábbról ismert állomásra. Máskor nem szokta a bemondó, de valamiért talán különlegesnek érezte az alkalmat. “Szegletfa…” Ismételte háromszor Tovább