Megnyitja összes forrását az ég Tovább →

Csipet öröm csak. Apró morzsalékok. Tovább →

Ha semmi nem rakódik közbe,
még belebotlasz az örömbe,
nem te változol épre, szebbre,
a világ nő meg kétszeresre. Tovább →

Játszik a szavam a szóval Tovább →

A tenger elnyelte a háborúkat,

a mélyvíz ágyán roncsok fuldokolnak, Tovább →

Egy régi magnószalagon,
az apám hangját hallgatom,
megnyugtató, hogy visszaszól
a tonnás harminc év alól. Tovább →

Kilépett, mint a mámor
a régi önmagából,
az összes csontja fáradt,
bicsaklanak a lábak,
fürdetném szeretetből Tovább →

Zsapka Attilának és Vadkerti Imrének

Amikor a betű öleli a kottát,

az ég elereszti minden földi foglyát Tovább →

Anyám most keserű.
Nehezedik rá árva szeretet,
fekete csöndje tegnapi szavaknak. Tovább →

A szívemhez szerettelek,
mint a fák csúcsa a szelet Tovább →