alkoTÓ archívuma: Mihály Böröczki
Egyegész
A sejtjeim a csillagok,
s úgy lélegzem, hogy múlt vagyok Tovább
Küldnek, csalogatnak
Fehéren feketét,
feketén fehéret,
másokért nyújtózom,
magamig se érek Tovább
Karácsonyváró
A templomtorony
Egy titkot őrizget gyerekkorom,
hogy bevett vár lett a templomtorony,
ott magasabban voltam, mint a fák,
és lelkem körbe néződte magát Tovább
Spediter
Az elején két muraközi ló volt,
megringatták a föl-leszállongó port Tovább
Átlibbentő
A nyár letelt. A nap a mennybe ment,
és észrevétlen ruhát vált a rend Tovább
Delejek
A szeret-kötelékek
átisznak, mint a méreg,
szakíthatatlan vágy lesz
a dobogásnyi mágnes Tovább
Körbenéző
Akármi hosszú életem,
azt kétszer úgyse élhetem Tovább