bevezetés

tovaszáll a madár
dalában benne már
amiért ide érkezett Tovább →

kereslek a Tó hullám-mezőjén
lenyergelt szélviharokban Tovább →

rémálmokat túlélő madárbirodalom,
boldogtalan bordáim boltozatának
bal oldalán sajgó szó Tovább →

valamiféle őskori lények
akikről freskót fest
a valóság az ég kifeszített
gyöngyvásznára Tovább →

az idő foglyaként
erek és idegek hálózatába
zár az itt maradás Tovább →

történetem lomtárába kerülnek
gyermekkorom rémképei
a gyűlöletté fajzott tehetetlen
düh Tovább →

ez az éjszaka eltörli az évszakot
amire hiába vársz a Tó partról
fölhallatszik a remény segély-
kiáltása már csak a neve látszik Tovább →

a városkép rendet és tisztaságot mutat
előre kijelölt sorban állnak a házak
vakolatukon horzsolásként mállik az idő Tovább →

hiányod forgószelében holt
mag nem talál éltető talajra Tovább →

Fű kell a földnek, hogy elmesélhesse
álmait a szélnek. A parton öregségszagú
jegenyék. Szűk gyászruhájukban károgás
fészkel. Az önfeláldozás diadalára vár a táj. Tovább →