talán, mert mind messzebbre hátrál az ígéret
földje, ahonnan nagy ritkán jön csak levél, azt
is téves cím pecséttel visszaküldi a kegyetlen
szél Tovább →

nem gondoltad volna hogy egyszer
megtántorodik a szerelem
azóta kedves tárgyakban lakik
nem mered odébb tenni őket Tovább →

Felhők gyolcsában újszülött fény.
Gyermek álma, a szopás utáni mosoly,
amiben csodává olvad a világ. Tovább →

Levedli bőrét a tél, visszavonulót fúj a fagy.
Minden irányon köd. Emlékeimben tökéletes
térkép a tested Tovább →

azon a napon az éjszaka kérdőívéről
kihúzzák nevüket a fák, széttárja legyezőjét
a hajnal, könnyedén ömlik rá az akvamarin.
árnyékok hízelegnek a fénynek Tovább →

Uram, köszönöm neked a Szeretet Hírhozóját,
aki szelíd mosolyra bírja a Tó fölött lebegő
napkorongot. Hangjára a bárányfelhők békés
nyájba terelődnek Tovább →

párnázott ajtók rendíthetetlen fennhatósága
kordonok pimasz nyugalma behatárolt tér
erő az utcán kővé fagyott kenyér Isten
kivágja az újságokból a róla szóló cikkeket Tovább →

ki tudja
ki hajította el az első kavicsot
már később ért oda
esett az eső és csontig átázott Tovább →

1

egy ámenben tartogatlak Tovább →

így szól a mindenség kerekével karikázó
türelmet tanuljatok ha nem akartok
elveszni igazolatlan távollétekben
nyomtatványok viktória-zuhatagában Tovább →