1.
úrrá lenni a mértéktelenségen
szigorúan vett szabályok szerint
engedmények és megingás nélkül
kifogások és mentegetőzés nélkül
ösztönök féktelensége ellenére
az akarat mértani ábrái mentén
2.
nem nézni halott szeretőt
akkor se ha élő belefúródik
a szembe mégse nézni
ha minduntalan felbukkan is
aranykori arcával könnyed
léptekkel az ősvilágon túlról
vagy valódi lépcsőkön fel és le
elvakít megtör nem odanézni
ha bevérzik a szem a szorítástól
akkor se
3.
álmodni vágyni belefeledkezni
csodálni engedni szétmosódni
törekedni bízni megtapasztalni
beleszeretni várni megfoganni
kiteljesedni hagyni távolodni
elfordulni elfordulni elfordulni
Bizony-bizony edzett belső fegyelem szükséges, és mennyi mindenen kell úrrá lenni ahhoz, hogy boldogok legyünk, hogy élhetővé tegyük szeretett bolygónkat… szívesen olvastam volna még tovább versedet 🙂
Egyelőre nem mennék a bolygóig. Első lépésként elég, ha az ember saját magát teszi élhetővé.
Nem kizárt, hogy felfedezek még dolgokat, amiket ezzel a belső fegyelemmel kell(ene) kordában tartanom, akkor csatlakozhatnak újabb szakaszok. A történet a véglegességig nyitott.
Zsiráf vagyok, messze látok 😀
😀 Én rák vagyok. Lassan haladok visszafelé…
akkor se ha élő…
és igen: -ni.
Igenni, nemni, vanni… A legfontosabb alapesetek.
Köszönöm, TIbor!