Nyolc éve éldegélt a szírt tetején. Amikor fiatalon és bohón, vagy kevésbé fiatalon, de felelőtlenül egy hajókirándulásra indult, még azt sem kérdezte meg, mi az útirány Tovább →

Megígértem egyszer, emlékszel? Írtam is róla, röviden, nagyon keserűen.
Azt tisztáztuk, hogy csak a férfiak képesek valódi mélységében átérezni a bánatot Tovább →

Még homályosan látsz, önfegyelmet erőltetsz, szép, hosszú szempilláiddal feded el gyönyörű szemeid. Mindenhonnan kivágyik a fájdalom Tovább →

Miért, mitől? Tovább →

Gyere csókolj meg szaporán tubicám, ha megfőztél, most megegyél igazán.  Ez szólt éppen a rádióban, amikor a Kossuthról, ahol valami reklám üvöltött, áttekertem egy másik hullámhosszra, hogy szép, igényes zenét keressek a csigáknak Tovább →

Egyszer régen, akaratán kívül valami hozzáláncolta a ma már számára szinte teljesen idegen faluhoz. Tovább →

– Patatata, maga hány éves?
– Úgy tudom, huszonkettő. Valahová bevésték a patkóm szegletébe is. Tovább →

Bátai Tibor, Összezavar, kimerít (sikerült megúszni) című versére Tovább →

Úgy nézett ki, hogy kezében hosszú pengéjű kenyérvágókéssel átgondolt szándékkal lép a terembe. Felkapcsolta a villanyt, be sem akarta csukni maga mögött az ajtót, de akkor szembesült a látvánnyal. Tovább →

Lenn sárga tenger, felül ágak-bogak kopaszodó gyöngyei. Hold világít és dagerrotípiát készít egy-egy hullócsillagról. Tovább →