Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sűrűjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?*

Tovább →

Kifordulni a maga alkotta keretből,
mint a sokat látott kép, amikor unni
kezdi a Nap árnyjátékait a falon. Tovább →

Megnyitja összes forrását az ég Tovább →

hiányod forgószelében holt
mag nem talál éltető talajra Tovább →

Hajában virág helyett sárga lepkék,
mellén a hivatásos álmodozók
láthatatlan érdemkeresztje Tovább →

Menetiránynak háttal ülök
a huszonkettes buszon Tovább →

nincs évszak mely megzabolázna
lelkemben sasok fészkei
de apróbb madarak is csicseregnek Tovább →

Fű kell a földnek, hogy elmesélhesse
álmait a szélnek. A parton öregségszagú
jegenyék. Szűk gyászruhájukban károgás
fészkel. Az önfeláldozás diadalára vár a táj. Tovább →

Csipet öröm csak. Apró morzsalékok. Tovább →