Ez kellett. Ez a merítés a túl nagy
szemméretű hálóval, amelyen nem
akad fenn semmi, csak átfolyik rajta
irdatlan tömegben a víz. Már tudod:
épp ez lesz kétségbevonhatatlanul
a tiéd (is) életen innen és túl —
ez a tenger. Meg persze ez a háló.
8 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Nagyon szeretem a filozófiádat, a vers-üzeneteidet, Tibor. Ezt is. Gratulálok!
Köszönöm szépen, kedves Vali.
Örömmel olvastam és nagyon tetszik. Köszönöm Tibor és gratulálok!
Én köszönöm a visszajelzést, kedves Zsolt.
Zárósorod akár egy tarkónlegyintés… Gratulálok, remek vers, Költőtárs!
Köszönöm szépen drága Mari!
Már mindent elmondtak…
Köszönöm a bejegyzést, kedves Andor.