rám zuhant ez a hajnal is a kék
a fekete a félálom spanyolfala
sejtjeim érzékelik a fényt de még
küzd nem adta föl az éjszaka
függöny résen át egy fénynyaláb
akár szöghegyű parkőrbot matat
és mind amit a tegnap szétdobált
fölszúrva rajta száz emlék-kacat
összegyűrt paplan (harctérmakett)
behavazott árkokban bujkál a jelen
karcos lassított film amint fölkelek
a kedd pucér de öltözni kezd velem
Elkaptad a mezsgyét, István.
őrületesek a hasonlataid megint, a félálom spanyolfala, a fénynyaláb mint hegyes parkőrbot, a paplan, mint harctérmakett! Ölellek: KedvesMarid