párnázott ajtók rendíthetetlen fennhatósága
kordonok pimasz nyugalma behatárolt tér
erő az utcán kővé fagyott kenyér Isten
kivágja az újságokból a róla szóló cikkeket
a hatalom haszonelvű gépezet valahol munka
máshol munkatábor előre bejelentett üzemszünet
évszázadok óta tapogatózás a semmibe
a hétköznapok banalitása örök a lét örök léke
ütődött gyümölcsök ajándék vödörben
jó lesz valamire kirekesztés a világon kívülre
a föld alól kiáltja Péli Tamás a falak lebontását
két oldalon kell elkezdeni
4 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
“a hétköznapok banalitása örök a lét örök léke”…
Kedves Tibor, pontosan kipapintottad versem ütőerét 🙂
Nagyon erősen ható ez a szép versed is, Drága Marim.
“a föld alól kiáltja Péli Tamás a falak lebontását
két oldalon kell elkezdeni”
Ölelés.
Drága Valikám, köszönöm, hogy így érzed… Péli Tamás mondása volt ez “a falak lebontását kétfelől kell megkezdeni” és szívből remélte, hogy a cigányság helyzete (társadalmi elfogadottsága) javulni fog. nem tudom, mit mondana most, amikor éppen tegnap emlékeztek a tatárszentgyörgyi roma-kivégzések (mert az volt, hiszen esélyük sem volt szegényeknek a védekezésre a puskákból záporozó lövedékek ellen) ártatlan áldozatairól.