Megtelik a világ színes madárdallal,
széles jókedvében csivitel a hajnal,
minden rezzenetlen, fű, fa bokor hallgat,
utánozhatatlan röpte van a dalnak,
gyönyörű ívére ráfeszül az ember,
s tele lesz az égbolt kéklő szerelemmel.
3 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Mitykám, az olvasó szíve is megtelik madárdalos szerelemmel 🙂
Így igaz, ahogy Máriánk is írja!:-)
‘utánozhatatlan röpte van a dalnak’, itt is, most is, Barátom.