Kelebia (triptichon utóhanggal)

 

1

fogyóban a petróleum
pislog a láng
ettől ijesztőbbek a mesék
a meszelt falon a könyv
árnyéka farkas
a morzsa óriás
és ufó a lavór
az ágyban fekszem
kinn kutyánk ugat
aztán csönd
mert minden mese
véget ér valahol

2

kibontottuk a zsákbamacska-estet
és kihulltak belőle a mesék
a csillagpöttyös mennyezeten
ezüstpók mászott
szobám a Héthatár volt
és ablakán túl (látni véltem)
a végtelen szunyókált
galaktikákból-hajlított hintaszéken
és a csönd építtette a béke fészkét
mert a történések hordaléka
még nem horzsolta érdesre a lelket
csupán királylány s királyfi  (a béka)
volt és éppen pördülni kezdett
tanyánk a kacsalábon
hogy majd minden odaégjen
röptében megálljon

3

apám (mintha majális volna)
az éj alól kilőtte a hurkapálcát
anyám vasalója izzott az égen
udvarunkban tyúkok tollászkodtak
és hatni kezdtek a mesék pirulái
mindig egy lesz gondoltam akkor
de a tó kiszáradt  a kócos tanyák
hiába keresték tükrüket
már nem anyám vasalója a Nap
a hajnal sem majális-ajándék
mesepirulák sincsenek
tudom de nem hiszem el

Utóhang

A csend már belevéste
az árnyékokat a tájba
Apa hol vannak a kutyák
kérdeném de az üres szobában
csak emlék kering vállamra száll
és látni
az udvaron teknőbe önti a holdfényt
és mosni kezd anyám.

Kategóriák: Vers.

Egy hozzászólás

  1. Bátai Tibor szerint:

    Három, sőt, négy dimenzióban idézted meg a gyermekkor világ(birodalm)át, Barátom.

Vélemény, hozzászólás?