Ma madarat lehetne velem fogatni,
mondtam, és el akartam mesélni, mi
történt, mitől vagyok ilyen…, de téged,
csak a madár érdekelt, hogy milyet,
mikor és hol, mert nem mindegy;
verebet ugyebár itthon is foghatok,
struccot viszont már csak Afrikában,
bár felőled én elmehetek oda is, ha
meg tudom keresni a rávalót, de ugye
nem gondolom, hogy majd versekkel.
Fecskét, feleltem, vagy vadludat,
valamilyen költöző madarat.
Sharon Nowlan fotója
Szellemes, fanyar (vers)fricska.
Akár néhány kritikus is magára vehetné…
Igen, Tibor, ez nekem is eszembe jutott. Köszönöm a figyelmedet.
Ismerem ezt az érzést, amikor az egyik fél lebeg az alkotás eredményének boldog öntudatában, a másik pedig semmibe veszi a művészetét.