Sorsod ágán varjú billeg:
ha eltörik alatta, fölszáll,
nagy, fekete felhő lesz,
és a fekete szélben
a fekete eső behull a kéményen.
Korom, mondják és szakembert
hívnak, de te már tudod, nem korom az.
Mégis fegyelmezett vagy,
a színekben hiszel, nem a tarkaságban
Minden hétfő rád csapott ajtó.
Midig is az volt. Bemászhattál
volna az ablakon, de nem ezt tanultad.
Nézted a létrakészítőket,
a trambulinról rugaszkodókat.
Fölösleges várostrom,
hiszen az ellenfél nem védekezik.
Mégis győz.