Mert

hozzávénülök az éveimhez,
mert gyereknek lenni nem jó,
gyereknek lenni rossz,
mert apu mindig részeg,
és borfoltos a konyhaabrosz,
anyu meg nyitogatja a gázt,
hogy felrobbantja a házat,
és az iskolában a tanár néni
veszi nekem a ceruzákat,
hogy elrajzoljam magam,
messzire a földtől, nagy kék
űrhajókat csináljak felhőkből,
s úgy álmodjak, hogy közben ne sírjak,
örüljek minden színes papírnak,
melyekből majd sárkányt fabrikál
a szomszéd bácsi, sárkányt mely
ma messze jár, még emlékét sem látni,
mert felnőttnek lenni rossz, nincs apa, anya,
és boromtól foltos a konyhaasztal abrosza.

Kategóriák: Vers.

6 hozzászólás

  1. Pethes Mária szerint:

    kegyetlen (jó vers)… Ölellek, Főnysem: Kócosod

    1. eFeS szerint:

      köszönöm Kócosom, örülök,hogy ezt mondod,

      előtted: FS

  2. Bátai Tibor szerint:

    Itt is szíven ütöttek soraid, Sándor.

    1. eFeS szerint:

      köszönöm, hogy olvastad Tibor

  3. Kelebi Kiss Istvan szerint:

    Szia Sándor! Ebben az átdolgozott, szikárabb formában, igen ütős vers lett.

    1. eFeS szerint:

      köszönhetően Neked István.

Vélemény, hozzászólás?