állítsuk függőlegesre sarokra
és párhuzamosan ne kelljen
magyarázkodni az eltérés vagy
a különbözőség élvezete miatt
legyen olyan mint az összes többi
újabb átjáróba nyíló átjáró
tompa kongás prehisztorikus
zene vagy egészen modern
az elejtett vad bőre megfeszül
altamira óta szólnak a dobok
a koponyacsonton belül ököllel
veri a falat halálnak nevezzük
pedig a bronzfejű istennő arca
nem rosszindulatot sugároz
mit se törődik az ősi tabukkal
ezek nagyon is emberi dolgok
mint a legalsó hidegpokol ahol
már visszafordulni se lehet csak
várakozni belenyugodni végre
és megszabadulni a köteléktől
a lélek kiszakad a világforgásból
vagy
makacsul bezárja kapuit és hallgat
Íródik az újabb köteted 😉 remek…
Diktálja magát a beste… 😀
Bizony nem alku tárgya, nagyon nem az:) A vers viszont kitűnő:) Csúcs vagy Kő 🙂
Igyekszem. Köszönlek!
Emberi és “emberi” (dolgok).
Így is meg úgy is. Köszönöm, Tibor!
Nem alku tárgya!
Ahogy mondod! Köszönöm!