műfaj: carmen

csermelyek és patakok
völgyeimnek mélyén
bömböljetek zúgjatok
mossátok pillérét
a réveteg hidaknak
dübörögjön ám mind
a palló lankadatlan
Erdély szívem fáj itt

oly távol bérceidtől
a fortyogó vizek
honától engedd időm
ápolhassam hitem
néha fenn s ne vedd zokon
tán az Isten székén
elférne még zsámolyom
és csodálnám fészkét

a kirajzott véremét
ti bazalt harsonák
szóljatok mi kéne még
az ősi juss jogán
számolhatnánk csillagot
loboghatna már mind
az égen kék szalagok
Erdély szívem fáj itt

oly távol a Nemere
és a sok harangláb
fehér tornyok serege
ó halld kondulna már
és dübörögne a hang
végig a völgyeken
mint az olvadó havak
unván a zord telet

2015.02.12.