Általában a gyermekkor? Igen.
Biztos pont. Tanya a semmiben.
Máskor útravalóféle és néha
a jelen. Az épp most tartaléka.
Célok? Mind ködbe vesztek.
Harangszó híján csupán a csendek
maradtak és kifestőkönyv napok.
Azokat színezgetem. Elvagyok
ezzel. Bosszant, ha néha lecseppen
és elkenődik a késztetés bennem,
de folytatom. Miért? Ez a sorsom.
Görgetem, építem, kimondom.
Megkapó “öninterjú”.
Folytasd, amíg csak lehet, Barátom.
“kifestőkönyv napok”