A szerelemnek jó, ha tárgya van.
Ám ameddig nincs, addig sem tárgytalan.
Miért ne lehetne a tárgy maga
(amiként anyag a semmi anyaga)?

A szerelemnek jó, ha súlya van.
Soha nem repülhet, aki súlytalan.
Lebeghet, ha épp felkapja a szél
(mondják, hogy elsül olykor a kapanyél).

Szárnyalni mást jelent: választani.
Sebességet, irányt és mindazt, ami
alannyá tesz egy repülő tárgyat
(az ösztön pedig kiterjeszti szárnyad).

Mutatvány helyett kéznél a varázslat:
két tárgy, két alany. Jó, ha ez a zárlat.