Megint ez a ház. Csak most
értem ide. A csend már belevéste
az árnyékokat a tájba.
Apa, hol vannak a kutyák,
kérdeném, de az üres szobában
csak emlék kering, vállamra száll
és látni: az udvaron teknőbe önti
a holdfényt és mosni kezd anyám.
2 hozzászólás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Magaddal hordod, akár a csiga.
Most (is) öröklétet adtál neki, Barátom.
Nagyon szeretem!