hiába adsz hidanként új nevet a folyónak
vize halai változatlanok
azonban megeshet a túl sok hídtól
már nem látszik a folyó
akkor te elképzeled a vizet halakat
ettől boldognak érzed magad
és nem gondolsz arra hogy
nem maradt esélyed korsód
megmeríteni és nem tudsz halászni sem
*
mikor beszántottad a sok mutáns hasonlatot
mit látsz mi maradt százból alig tíz sor
ezeket ültesd el és várj amíg gyökeret eresztenek
majd szárat levelet és fölszívnak téged
így része leszel a virágnak
s mikor magvakat hoz azokban már ott leszel te is
*
Egyik jobb, mint a másik; nem tudnék választani.
Gyökeret eresztettek/eresztettél (már jó régen) belém is, Barátom.
Hatalmas Barátom, azért csak óvatosan azzal az “ihlettablettával”. Neked már nem ihlet, hanem előleg kell. Péli Tamás halhatatlan Barátom szavaira utalok ezzel. Ő mondta: “A zseninek előleg, a dilettánsnak ihlet kell” Ölellek: Hontalan
Jó, hogy nem kell választani. Ha kellene, akkor az első.