- Nemzetes uram, hívatni méltóztatott.
Lépett be a nehéz tölgyfaajtón, nagyságos Ödöngey Primapócs. Nyaka, teljesen dermedt volt a magas gallértól

Elakadt virradatban füvek borzonganak.
Magukban motyognak az álmok. Rózsák
félénk illata árad, csillagok könnyében
ázik a kert

Világos Város
törékeny autókaravános
a Piac sivatag

Hajóból nézni a tengert,
vagy tengerből a hajót.
Látod, milyen könnyen
fölfordul a világ.

(lomtalanításból megmentett darabok)

A zúgó szelek
tavaszokról mesélnek,
mit nyögnek a fák,
szavakat sodornak szét,
lelkek titkába vájnak.

mint akit hívtak úgy megyek
fölöttem felhő-erezet
mennyezet-felhő betakar
úgy megyek mint aki akar