Te a Fagy vagy. Én csak egy fa vagyok.
De már ősszel vetkőzni kezdek. Tovább
Havi archívumok: november 2016
Szimfónia az ígéret kertjéről – Alda Meriniért
Amikor már csak a szemedben
tükröződő égbolt maradt,
akkor kellett volna a megmaradás
hatalmába kapaszkodnunk Tovább
MIÉRT
Miért szeretlek, kérdik,
mintha azt kérdeznék,
miért élek Tovább
Zabolátlan
(Bővítmény Vajdics Anikó két sorához)
„Zabolátlan
bennem a maradni akarás.”
Talán ezért
kapaszkodom cinege röptébe Tovább
HÁTRAFELÉ
Foszladozik a sarokban
a vén napernyő.
Eleget szolgált,
kidobni nincs szívünk.
Túlélte apánkat. Tovább
APRÓ MOHÁCSI BOLTOK 38
a nemzeti káosz olyan
hatalmas mint az Óceánok Tovább
A táj vázlattömbje – Patai Szabó Katalinnak
A remény higanyszála nulla fok alatt.
De végül ezt a napot is felülmúlja
a mérleg egyensúlyt kereső nyelve.
Ó, mennyi diadal a tócsákba fulladt
lábnyomokban Tovább
a RADÍR áhítása
ki kellene radírozni a tengert
akkor a horizontig minden
fehér volna akár a papírlap Tovább
Regio funesta*
november
kamuidő féreglyuknapok
vajon belefér még egy késhegynyi jóság
a selejtes történetek rendbe hozásába Tovább