a nemzeti temetőben
van a sírja
mint Munkácsynak és Csontvárynak
a közelében van eltemetve
Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond Tovább →

bebámul sorsom ablakába
a hold tág pupillája
megnyitom jajmagas magányom
szűk börtönét a világra Tovább →

sokszor még rímeket
lövöldöz a megszokás Tovább →

lassan véget ér a nagy álmatlanság kora,
ami nemzedékünkre rányomja bélyegét. Tovább →

a szöveg
        mint utakkal      árkokkal
                                  kitérőkkel
buktatókkal teli terep Tovább →

chipet cseréltek az állatokban
legel a tigris az oroszlán béget
sárga irigységgel töltötték fől
a pufók naposcsibéket Tovább →

1

Nézzétek
tovább vándorol a Költő
most egy véget nem érő télbe
papírtalpú cipőjében szuttyog a hólé Tovább →

Kilépett, mint a mámor
a régi önmagából,
az összes csontja fáradt,
bicsaklanak a lábak,
fürdetném szeretetből Tovább →

Sosem bocsátják meg a rózsák,
hogy körmödet szirmukba vágtad,
és nem életük, hanem pusztulásuk
szemtanúja akartál lenni. Tovább →