Csákója csúcsa túlmutatott a sakkasztalok szélén. Orrmagasságban döfködhette volna le a figurákat. Egy gordiuszi csomós megoldással – nem önkezűleg tette – lefűrészeltette a lábakat, és az asztalok mögött ülőket is derékig beásatta. Tovább
alkoTÓ archívuma: Boér Péter Pál
Utolsó névsorolvasás
– Nagymama, tudom, a szíved szakad meg ha felnézel arra a berámázott képre. Igazi példakép volt Ő. Tovább
Türelem nélkül, nem megy
Várakozó álláspont
Velőben zúg az őszi szél.
A barnult lábnyomok, elhalt
levelek alá temetkeznek. Tovább
Ütemezési terv
— Jaj, Rettenetes Nagy Tanítómester, borzasztó hírrel érkeztem! Tovább
FELFÜGGESZTETT ZÁSZLÓK
Dráma két felvonásban Tovább
Fedelek
– Hé pala, csupán egy bódén nyújtózkodsz, tán rólad nevezték el a palotát? Tovább
Távjuttatás
Az utcán, csellengés közben döbben rá az ember, mekkora felelőtlenség ez! Mert “ablak nincs az emberen, mód sincs rá, hogy beléd lássak én”. Nagyon régről dereng ez a dalszöveg Tovább
Exit poll
Foszfor Agyügyi Finál, szokásához híven csellengett ráerőltetett helyzetében. Hogy magában egy kis rendet teremtsen, a “Járom az utat, a macskaköves utat” című dalt dudolászta Tovább
Nyöszte! Nyöszte vagy, nyöszte!
Zsuzsika, kedvenc parkjának kedvenc padján üldögélt, és azon gondolkodott, vajon miért nem történik meg vele harminckét éves létére az, amiről harminckét éve álmodozik. Tovább