Isten nézegette az Időt és a Teret,
majd galaktikákból kerekeket szerelt rájuk Tovább
alkoTÓ archívuma: Kelebi Kiss Istvan
Hibernált
élesztgetem de már nem ébred
a bennem lakó hibernált gyerek Tovább
ÁPRILIS
Erdő rajzlapján
rügyceruzák színezik
zöldre a fákat. Tovább
Üres
Megint ez a ház. Csak most
értem ide. A csend már belevéste
az árnyékokat a tájba Tovább
Anyám
tenyereden áthullanak a levelek
mindenségtéglából házad épült
fénylenek rajta csillagcserepek Tovább
Lepkeháló
mély vagy szédítően magas
merülök vagy emelkedek
suhogok vagy csobbanok Tovább
Parkban
Semmi sem rímel, nincs ritmusa.
Az eső próbálkozik ugyan,
de máshoz ért, elfolyik, beszívódik,
tócsákká csődül. Tovább
Montázstriptichon
Utazások
a test már leülne maradna
begubózna egy pillanatba
de löki a lélek mehetnéke Tovább
Visszavittem a tavat
a szőlőt akácos falta föl
a dűlőút beton-kérget növesztett Tovább