sugárveszélyes csönd. nem elég
jódtablettával kezelni a sérült évszakokat.
az ég itatóspapírja beissza a csillagok
titkosírását. levendulaszínű selyembe öltözik
a pőre pirkadat, és kártyát vet a húsvéti
vérengzésről mit sem sejtő bárányoknak.

a jászol is csak egy rácsokkal határolt terület,
sehol sem lehetsz szabad. a szél egy régesrégen
vízbe fúlt lány hangján dalol, tűnődő
árvácskák tekintete a semmibe mered.
hanyatt fekvő felhők alatt profilképet
váltanak a tisztára mosott ablakok.

megveted a megmaradásért simulékonyakat.
az önmagukkal megalkuvók hazugságainak
fényében jobban felismered saját igazságaidat.
itt megvan mindened, ami a halálhoz szükséges.
átvilágítás nélkül is mindent tud rólad a postás,
a gyógyszerész. folyamatos múlt időben élsz.

európa peremén terjed a digitális írástudás,
habár honodban a felnőtt lakosság hét százaléka
már analfabétán fog elhunyni. szívbetegségben
legtöbben. nem csoda. ez a csalódások országa.

nem hat a jövedelem az alvászavarra, csak az
ínséget látók között jobban kopik a rózsafüzér.
lelki felületkezelés. szolgálat helyett
siránkozással impregnált szolgaság. vértelen
végső harcok. haszontalan kenyérpusztító aggok.
lejárt szavatosságú ragasztóval hátunkra erősített
szárnyak. megannyi daidalosz zuhan
a természet kincsesládájába.

*
megjelent a Kivágott nyelvű harangok című kötetemben, 2013-ban
a könyv megrendelhető: info@alkoto-haz.hu