1
Édes bizonytalanság a vers.
(Bár akad bizonyosság is, Édes.)
Az inspiráló sugallatról
még magam sem sejtem, hogy mivé lesz.
Most annyi tudható pontosan:
pont, mint a többi, rólad fog szólni.
Cselekmény nélküli történet.
Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi.
Részleteiben esetleges,
ám tisztán látni a kifejletét.
Újraindul, lefagy. Ugyanott
akad(unk) rendre. Te ki. Én meg. Beléd.
2
édes bizonytalanság a vers
az inspiráló sugallatról
még magam sem sejtem hogy mivé lesz
csak annyi tudható pontosan
hogy mint a többi ez is rólad fog szólni
cselekmény nélküli történet
nem lesz benne mikor hol
és talán még annyi sem
hogyan
részleteiben esetleges
de már most látni a kifejletet
hogy újraindul lefagy és elakad rendre
ugyanott
ahol te belőlem ki én pedig feléd
igyekszem
3
Édes bizonytalanság a vers,
hogy mivé lesz, attól függ,
mivel,
és hogyan akarod behatárolni.
Most csak annyi tudható pontosan,
hogy rólad fog szólni.
Cselekmény nélküli történet lesz ez is.
Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi
történik körülötte.
Esetleges minden részlete,
ám tisztán látni a kifejletét:
újraindul, lefagy.
Ugyanott
akad(unk) rendre el.
Te ki.
Én pedig haladnék befele.
4
Édes bizonytalanság a vers.
Ha a végtelenséggel határolod, semmivé foszlik.
Ha végesként bánsz vele,
agyagba száradt kínná rögösödik.
Annyit már tudsz most is, hogy
pont, mint a többi, rólad fog szólni.
Cselekmény nélküli történet.
Nem oszt és nem szoroz, mikor, hol, mi
határolja vagy nem határolja be.
Részleteiben esetleges,
ám tisztán látni a kifejletét:
újraindítás után azonnal lefagy. Ugyanott
akad(unk) rendre el. Te ki belőlem,
és én
változatlanul benned szeretném megtalálni
magunkat.
Nagy ívű versed ide-oda emel, mégis mindig ugyanoda jut: “változatlanul benned szeretném megtalálni magunkat.”
Örülök, hogy így érzed, drága Mari.. 🙂
Köszönöm soraidat!