Emlékszel?
Egyszer ezt írtad:
„Te is tudod, hogyha mi sírunk, ha arcunk fényét pár
könnycsepp kócolja, akkor szívünkben zuhatagok vannak.”
Megvallom, soha nem szerettelek. Tovább
négy TALÁN Pessoa olvasása közben
a bolyongás művésze
szívdobbanásod a csend morzejeleihez
hangolod, pillantásod kedves tárgyakat
simogat. alig ismeri fel arcod a jégpálya
simaságú tükör. rosszabb is lehetne Tovább
APRÓ MOHÁCSI BOLTOK 27
mozdulatlan kapzsi vidék
leszázalékolt iskoláival tüntető
elégedetlenség Kockárda Tovább
AZ ÁRVASÁG ARITMIÁJA – PARDI ANNÁNAK
Hallgatásod egyszárnyú ablakán
áttetszik a magány aszimmetrikus
titkosírása. Búcsúzások sivár partjain
keresed a gyermekkor házát. Tovább
Jelentés a Szigetről
Jelöltem utat és köveztem
majd jártam más nyomon
ültettem fát melyből keresztem
ácsolni én fogom Tovább
Benedictio
Áldalak, Uram, mert legelhagyatottabb óráimon
jósággal töltöd be szívem, így azok szolgálatába
állhatok, akik nem írják, hanem elszenvedik a
történelmet. Tovább
OLTÁRCSEND
Szürkén gomolyog a hajnali köd,
hiányoddal nézek benne farkasszemet. Tovább
Kikelet
Viszketni kezdtek
az ágak. A rügyeket
lombbá vakarta
a tavasz. Tovább
mielőtt végleg
lassacskán beissza tócsák csalóka egét
a föld, elporlad boldog nyarunk szöcske-
csontváza. Tovább